2022. október 21.
Szabadkígyós - Wenckheim-kastély látogatása
A kastély meglátogatása - a kastélypark ingyenesen látogatható, a kastélyban idegenvezető kíséretével nézelődtünk.
A kastély után Gyula főterén sétáltunk, közben a 100 éves cukrászdában süteményeztünk és fagyiztunk.
Az utazást bérelt autóbusszal oldottuk meg.
A terület és a kastély építésének rövid összefoglalója:
Harruckerni lovag Harrucker (1722-től Harruckern) János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsos, későbbi Békés vármegyei főispán 1720-ban lett Kígyóspuszta földesura, amikor III. Károly király neki adományozta a Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat.
1798 februárjában öt rátára (részre) felosztották az uradalmat.
Ekkor az örökösök közül a gyulai ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, a békési ráta báró (később gróf) Wenckheim (I.) József, báró Wenckheim János György és báró Wenckheim (I.) Ferenc örökösei, a szarvasi ráta gróf Stockhammer (II.) Józsefné Harruckern Mária-Anna bárónő örökösei, a szentesi ráta özvegy nagykárolyi gróf Károlyi Antalné Harruckern Jozefa bárónő, a csabai ráta pedig ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő tulajdonába került.
Siskovics Józsefné az adósságai miatt már 1798. május 8-án zálogba adta birtokai közül Gerlát, Dobozt, valamint Kígyós-, Csákó-, és Szentmiklóspuszták rá eső részét báró Wenckheim (I.) Józsefnének, és mivel a birtokot Siskovicsné sosem váltotta vissza, Kígyóspuszta egész területe a Wenckheim család tulajdonába került.
Wenckheim Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérének, Wenckheim (I.) Károlynak a fiával, Wenckheim (I.) Frigyessel.
Mivel a grófnő volt az idősebb grófi ág utolsó tagja, a kígyósi uradalom az ifjabb grófi ág gerlai ágának a kezére került.
Wenckheim (I.) Frigyes királyi főpohárnokmesteri, cs. és kir. kamarási és titkos tanácsosi címet viselt, több ízben országgyűlési képviselővé is megválasztották.
A házaspár Ókígyóson emeltetett új kastélyt 1875 és 1879 között, a historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusú épület terveit Ybl Miklós készítette.
A kivitelezés munkáit Nuszbek József vezette.
Az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” ezt írja a korban igen nagy tetszést kiváltó kastélyról:
„Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen.
Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya.
A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt.
Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek.
Nehéz e szűkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érdemes megnézni!
Csak a kastélyépület leírása és története egy önálló dolgozatot is megtöltene.
Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás (Zsigmondy Béla készítette), 1894-ben fúrták, 335 méter mély artézi kút ez.”
A terület és a kastély történetéről bővebb információkat
itt
lehet olvasni. A fenti leírás is innen származik.
