2023. február 18.
Farsangi mulatság
Az egybegyűlteket Bubikné Török Mária köszöntötte.
A köszöntő után a Tóth Sámuelné a farsang eredetéről, a farsanghoz kapcsolódó szokásokról és hagyományokról beszélt:
„A farsang a vízkereszttől húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tartó időszak elnevezése.
Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
A farsang csúcspontja a karnevál, valójában télbúcsúztató is.
Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál).
Farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja, gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot.
Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módjára mulattak.
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigalom.
Eredetileg pogány "ünnephez" kötődő szokások Magyarországon már a középkorban meghonosodtak.
A városi polgárság és a falvakban élők elsősorban a német hagyományokat vették át, míg a királyi udvarban és az arisztokrácia körében az itáliai és francia hatások érvényesültek.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre.
A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek.
Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a Napot, hogy újra erőre kapjon.
Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget.
Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak, az eljátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült.
Mindemellett a gazdag lakomákkal a természetet is bőségre kívánták ösztönözni.
Magyarországon a 15. század óta ismeretes.
Jellemzője, hogy a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend, "a feje tetejére áll a világ".
A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező volt.
A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban."
Ezt követően kezdődött a mulatság.
A zenét a Sámsoni fiúk szolgáltatták.
A vacsora natúr szelet, töltött csirkecomb, krumplipüré, dinsztelt káposzta volt.
Vacsora után néhányan beöltöztek farsangi jelmezbe, körbe vonultak a teremben, majd folytatódott a mulatság.
Nagyon jó hangulatban telt az este, kellemesen kikapcsolódtak a résztvevők.
A képeket Majsai Sándorné Erikának köszönjük.
